Másodszor is nekifut a nyugdíjreformnak Emmanuel Macron, miután egy hasonló próbálkozása 2019-ben már elbukott. A centrista elnök állítja, hogy a nyugdíjkorhatár emelése nélkül nem biztosítható hosszabb távon a francia költségvetés fenntarthatósága. Elisabeth Borne miniszterelnök úgy mutatta be a reformtervezetet, mint szükségszerűséget, és hangsúlyozta, hogy tisztában van a változtatások okozta félelmekkel, de szembe kell nézni a valósággal. Ezzel arra utalt, hogy jelenleg Franciaország a bruttó hazai terméke 14 százalékát nyugdíjakra költi – sokkal többet, mint bármely más európai állam, és több mint másfélszeresét az OECD-országok átlagának. A legfontosabb változtatás, amely egyben a legnagyobb ellenállást kiváltja, a nyugdíjkorhatár felemelése 62 évről 64-re. A franciák nagyjából kétharmada ellenzi a reformot, és egy friss felmérésben 46 százalék nyilatkozta azt, hogy kész csatlakozni az utcai megmozdulásokhoz, ha a kormány erőlteti a tervezetet. A legnagyobb francia szakszervezet vezetője elmondta, hogy semmi nem indokol egy ilyen reformot, jövő csütörtökön pedig országos sztrájk lesz, amely a tiltakozások sorozatának kezdetét jelenti.