A jogszabályban ugyanis szigorították a feketemunkáért járó büntetéseket, és a megemelt pénzbírságok mellett börtönbüntetést is kiszabhatnak azokra a vállalati vezetőkre, akik háromnál több személyt foglalkoztatnak illegálisan. Juhász Jácint gazdasági elemző szerint ezek a szigorítások visszaszoríthatják a feketemunkát, ha az ellenőrzéseket is komolyabban végzi majd a munkaügyi hivatal.

„Eddig arról szólt a történet, hogy ha kijött az ellenőr, és meglátta, hogy van, aki feketén dolgozik, akkor a cégvezető kifizette a büntetést, hiszen az adóból megtakarított pénzek sokkal nagyobbak voltak, mint a bírságok. Na, most a börtönbüntetés, az nem játék. Az a vállalatvezető, aki a pénzbírságokat simán kifizette, az a börtönbüntetéssel biztosan nem fog játszadozni.”

– mondta az Erdély FM-nek a ma reggeli műsorunkban Juhász Jácint. Az elemző szerint attól is kevesebb lehet majd a feketemunka, hogy az új munkatörvénykönyv sokkal rugalmasabb az alkalmazások és az elbocsátások területén. A gazdasági elemző szerint sok cég azért nem alkalmaz hivatalosan munkatársakat, mert nagyon költséges és időigényes folyamat felmondani az alkalmazottaknak, ha nem felelnek meg az adott állásra, vagy ha a cégnek anyagi gondjai adódnak.

„Az alkalmazások rugalmasabbá tétele, mint pl. a próbaidő kiterjesztése 30 napról 90 napra, a meghatározott idejű munkaszerződések kinyújtása 2 évről 3 évre, ezek mind azt eredményezik, hogy a munkaadó, a vállalat könnyebben tud felvenni alkalmazottakat, és ez nem jelent olyan nagy terhet számára, ha valami rosszul sül el.”

A munkatörvénykönyv módosítása tehát fellendítheti a munkaerőpiacot egyes szakértők szerint. A szakszervezetek azonban úgy látják, a módosítások miatt a munkaadók visszaélhetnek azzal, hogy könnyebb elbocsátani a beosztottakat.