A román állam támogatását kérték nemzeti identitásuk megőrzéséhez az Ukrajnában, Szerbiában és Bulgáriában élő román közösségek képviselői a határon túli románok 19. marosfői nyári egyetemének második napján, sérelmezve, hogy a bukaresti hatóságok nem érdeklődnek a problémáik iránt. Anatol Popescu, az Ukrajna odesszai régiójában élő románok Besszarábia Egyesületének elnöke a román nyelvű oktatás nehéz helyzetéről számolt be. Elmondta, hogy az anyanyelvű oktatás elsorvadása annak is egyenes következménye, hogy a román kormány a 2020–2021-es és 2021– 2022-es tanévben nem biztosított ösztöndíjat az I–VII. osztályos diákoknak. Emlékeztetett a dél-besszarábiai román közösség románokra és moldovaiakra való felosztásának „szovjet” gyakorlatára is, amely a román nyelvű iskolák eltűnéséhez vezetett a térségben. Elmondta, hogy az egyesület lépéseket tett annak érdekében, hogy a dél-besszarábiai iskolákban visszatérjenek a román nyelvű oktatáshoz, és a tantervet a csernovici, illetve kárpátaljai román tannyelvű iskolának tantervéhez igazítsák, de a kijevi oktatási minisztérium ezt elutasította. Zavisa Jurj, szerbiai románok és vlachok kulturális egyesületének elnöke arról beszélt a nyári egyetemen, hogy a Timok völgyében élő 300 ezres román közösség folyamatosan küzd identitása megőrzéséért, mivel nincs anyanyelvi oktatás, kulturális intézmény vagy román nyelvű média. Emlékeztetett arra, hogy a szerb állam a térségben élő románok elnemzettelenítésére törekszik, és sérelmezte, hogy a bukaresti hatóságoktól nem kapnak támogatást, az egyetlen intézmény, amely segíti őket, az a román ortodox egyház.