Ez alapján januártól több közintézményt is a központi irányítás alól a helyi és a megyei önkormányzatok hatáskörébe vontak volna. Az alkotmánybíróság azonban elutasította a jogszabályt, mivel az nem tartotta tiszteletben a 2006-os decentralizációs kerettörvényt. A kerettörvény szerint a központi közigazgatási kompetenciák átruházásáról hatástanulmányt kellett volna készíteni, illetve ki kellett volna dolgozni egy módszertant. amely alapján decentralizálják a hatóságokat. Varga Attila alkotmányjogász szerint a decentralizációs törvény nem illeszkedett a jogrendszerbe, ezt ezért utasította el az alkotmánybíróság.

„Ez egy alkotmányos követelmény, hogy a jogrendszer egy koherens rendszer kell legyen, ez feltétele az alkotmányosságnak. A törvények kötődnek egymáshoz, tartalmilag is kell kötődjenek. Még a parlament sem alkothat úgy új törvényt, hogy nem veszi figyelembe, hogy van n számú törvény, amely ugyanahhoz a témához kapcsolódik.”

Varga Attila alkotmányjogász szerint a kormánynak és a parlamentnek két lehetősége van arra, hogy megoldja a decentralizációs törvény problémáját.

„A parlament megteheti azt, hogy módosítja azt a kerettörvényt, és azt mondja, hogy nincs szükség ilyen dolgokra, ezzel szemben az alkotmánybíróság nem tud mit mondani. De ha van egy ilyen kerettörvény, ezek a szabályok léteznek, és a parlament elfogad egy újabb jogszabályt, amely éppen elkezd egy ilyen folyamatot, mint a decentralizáció folyamata, akkor be kell illessze az új törvényt a létező rendszerbe.”

-magyarázta az Erdély FM-nek Varga Attila alkotmányjogász. A decentralizációs törvényért novemberben felelősséget vállalt a kormány a parlament előtt, a jogszabályt azonban megóvták ellenzéki pártok. Ezután állapította meg a bírói testület, hogy a törvény sérti az alkotmányt. Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes január végén úgy nyilatkozott, nem mondanak le a decentralizációról, és az alkotmánybíróság indoklását figyelembe véve folytatják az eljárást.