A krumpli hazájában félő, hogy egyre többen felhagynak a burgonya termesztésével, ugyanis csak nagyon alacsony áron tudják értékesíteni. A szakértők szerint a burgonyafogyasztási szokások is megváltoztak, ám erre vonatkozó felmérések még nem készültek.

„Az agráriumban dolgozó szakmai szövetségek elsősorban a technológiai, termesztési és gazdasági információkat adnak át és nem piaci információkat. Ezt általában csak a nagy termelők tudják és néhány szakmabeli. Ha ezt tudnák a termelők akkor egész másképp tudnának felkészülni az ilyen esetekre. A szakmai szervezetek kellene a burgonya nemzeti piacát felügyelje, ellenőrizze, átlássa az árviszonyokat és a versenytársak helyzetét.”

– vélekedik Dénes István, gazdasági szakértő. Szerinte a nagy kelet-európai krumplibehozatal is csökkenti a hazai termelők esélyeit, mert az import krumpli olcsóbb.

„Beszélünk arról, hogy gazdasági növekedés, hogy az ország fejlődik és közben bizonyos agrár térségek, ahol a burgonya egy tőkefelhalmozást, meggazdagodást finanszírozott 10 éven át, 1992-2002 között, az most eltűnt. Egy harminc-negyven milliós tőkehozamhoz képest most egy null szaldós ágazattá válik.”

Az utóbbi néhány évben nem változott a termelői ár, most is 50-60 banit kérnek a burgonya kilójáért. A termelőknek azonban már nem nyereséges ennyiért eladni a krumplit, ugyanis most már jóval nagyobbak az előállítási költségek.