Ha ma sógombócot főzünk, megtudhatjuk. A tésztában rejtsük el a kiszemeltek neveit. Amelyik gombóc a leghamarabb jön fel a víz tetejére, az abban lakozó címke, azaz a név tulajdonosa lesz életünk társa. Luca napjához ilyen és hasonló hiedelmek kötődnek.

Ki lehetett például deríteni azt is, hogy hány évet kell várni a férjhez menésig. A hajadonnak a disznóólba kellett rúgnia, majd a röffenéseket számolnia – ezek az évek számát jelezték. Luca napján a következő év időjárását is megjósolták, úgynevezett hagymakalendáriummal: a hagymát 12 héjra bontották, sót szórtak rá, és sorba állították. Az átnedvesedő darabkából derült ki, hogy melyik lesz esős hónap.

"Olyan lassan készül el, mint a Luca széke." – tartja a mondás. Ma már nem él a szokás, mégis ez a legismertebb. Ekkor kezdték faragni a Luca székét, a munkát pedig úgy osztották be, hogy karácsonyra elkészüljön. Azt tartották, hogy aki az éjféli szent misén feláll a háromlábú székre, az felismeri a falu valamennyi boszorkányát.