Jelenleg 900 aktív virtuális üzlet működik, nagy részük informatikai termékeket forgalmaz. Az on-line kereskedelmi piacon egyelőre a ruházati cikkeknek és könyveknek kicsi a forgalmuk, pedig Lukács Katalin szerint megéri így könyvet vásárolni.

„Vásároltam már egy párszor és eddig elégedett is voltam vele, mert így egyszerűbb volt. Megnéztem előre, hogy mit szeretnék vásárolni és olcsóbb is volt, meg házhoz is hozták. Mivel az első vásárláskor pozitív véleményem volt, később sem merült fel bennem, hogy becsaphatnak és eddig nem is csalódtam.”

A kereskedőknek is jövedelmező virtuális üzletet vezetni, legalábbis az egyik ilyen üzlet tulajdonosa, Kiss Orsolya szerint.

„Mint eladó szempontjából nagy kockázatot nem lehet mondani, tehát esetleg a vevő nem veszi ki a csomagját, vagy nem érjük el, attól függ, hogy milyen postával küldjük. Mi egy éve léptünk piacra ezzel a virtuális üzlettel, akkor még nagyon kevés weboldal volt, ami a mi területünk, ma már nagyon sok van, s az eladásunk is növekedett. Tehát van jövője ennek az eladásnak.”

A vállalkozó szerint azért, mert így kevesebbet kell beruházni, és olcsóbban kínálhatja a termékeit. A hazai virtuális kereskedelem forgalma csak tavaly megnégyszereződött.

„Ebből arra következtetünk, hogy óriási mértékben fog növekedni minden évben a piac és nem csak az üzletek száma fog nőni, hanem főleg a termékeké, illetve természetesen a vevőké is.”

– mondta el Somodi Zoltán, informatikai államtitkár. Az on-line kereskedelmet 2002 óta szabályozza törvény.

„Ez tulajdonképen megadja az on-line kereskedelem keretét, definiálja azokat a fogalmakat amelyeket az on-line kereskedelemben használunk, de természetesen ezt a törvényt kiegészítik a többi általános érvényű törvények, mint például a szerződésekre érvényes törvények vagy az általános kereskedelemre szóló törvény. ”

Az államtitkár még elmondta, hogy a minisztérium támogatja az on-line kereskedelmet és jelentős összeget különítettek el az európai pénzekből a virtuális üzletek létrehozására.