Az RMDSZ-es szenátor azt mondta az ErdélyFM-nek, az alkotmánybíróságtól is függ, hogy mikor hirdetik ki a törvényt, ha ezt megóvják a bírói testületnél. Mindezzel együtt Cseke Attila úgy becsüli, valamikor január közepén lép életbe a törvény és március végéig a decentralizált területek ingatlanjai és hatáskörei a megyei és helyi önkormányzatokhoz kerülnek. A politikus arra számít, a decentralizáció után megyék szintjén különbség lehet egy-egy területen, mert ezeket az önkormányzatok saját belátásuk szerint finanszírozhatják. Cseke Attila szerint a decentralizációnak még így is jobb eredményei lennének a jelenlegi központosított államigazgatással szemben.

“Annál sokkal jobb helyzet az, hogy mondjuk 20 megyében találnak találnak anyagi forrást és megoldanak anyagi dolgokat, és lehet, hogy 5-ben egyáltalán nem, 15-ben pedig felemásan fog továbbmenni. Még mindig egy előrelépés, mint állni és nézni, hogy Bukarestből nem tudják koordinálni, finanszírozni.”

A decentralizációnak egyébként egyik anyagi vonzata az, hogy az átszervezett intézményekben gyűjtött díjak az önkormányzatoknál maradnak majd.

“Mindegyiknek van olyan tevékenységi köre, amelyben véleményezsét ad, hiszen van egy szakemberi gárdája, vagy akár engedélyeket ad ki és ezeknek van egy illetéke. Ezeket az illetékeket eddig az állami költségvetésbe utalták át. Ez ezzel a decentralizációs törvénnyel radikálisan változik.”

Azaz, ami eddig 100 százalékosan az állami költségvetésbe került, az most mind a helyi költségvetésben marad. A Bihar megyei szenátor azt is mondta, a decentralizáció után központi kézben marad minden terület ellenőrzési joga, a helyi hatóságokhoz a döntési jog kerül át. Így helyi szinten javíthatnak majd az adott hatáskörökön, de ha törvényt sértenek, felelősségre vonják őket. A decentralizációról Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke azt mondta, korszakváltás van, és ez az intézkedés az új korszakhoz tartozik.

“Kialakítottunk jogi kereteket, és most következik egy másik korszak, amikor a döntési jogokat kell nagyon sok területen a kezünkbe vennünk. Most jön az a korszak, amikor az autonómia, az autonómdöntés különböző formáit kell célul kitűznünk és affelé kell elindulnunk.”

Éppen ezért Markó Béla szerint az RMDSZ nem hagyhatja, hogy arra kényszerítsék, a kivívott jogokért harcoljon. A Maros megyei szenátor azt mondta, élni kell a kivívott jogokkal, mert a jogi keretek biztosítottak. Most szerinte következik az, hogy ezek mellé rendeljék azokat, amelyek kiteljesítik a már meglévő döntéshozói jogokat és megteremtsék ezeket ott, ahol még nincsenek.