Erre 2009-ben több tagállamban is példa volt, így például Dániában és Lettországban is összevonták a két eseményt. A két országban emiatt jelentősen nagyobb volt a részvételi arány, Dániában a választópolgároknak közel 60 százaléka szavazott, Lettországban minteg 54 százaléka vett részt a választásokon. Mi több, Romániában is volt már erre példa, hiszen 2007-ben, az uniós csatlakozás utáni EP-választást Traian Basescu államfő leváltására szervezett népszavazással vonták össze. Az akkori EP-választáson a választópolgároknak a 29 százaléka szavazott, 2009-ben 27 százaléka. Amennyiben idén is ilyen arányban vesznek részt a két eseményen, nem lesz érvényes a népszavazás.

"Még ez esetleg lehet eredménytelen, de az európai parlamenti választásokra gyakorolt hatása még lehet pozitív. Az is lehet, hogy ez egy kicsit elhamarkodott politikai nyilatkozat, és nem feltétlenül fog megvalósulni az alkotmánymódosító népszavazás az európai parlamenti választásokkal egyidőben”

-állapította meg Zsigmond Csilla politikai elemző. Az euractiv.ro portál még azt állapítja meg, hogy kisebbek az állam kiadásai, ha a két eseményt összevonják. Azt azonban a 2009-es parlamenti választásokkor is megállapították, hogy az összevonással tompul az EP-választások fontossága és áttekinthetetlenek a választási kampányok.