anya-lánya, anya-fia és pl swinger-klubok. hogy hogyan lehet ezeket a dolgokat egy lapon, egy napon említeni?

úgy, hogy a szerdai pszichotrillákban 2 fő témával várunk benneteket ismét. az egyik során kicsit körbejárjuk az anya-lánya illetve anya-fia kapcsolatot, miben különbözik is ez a kettő, és miben rejlik fontossága. mit visz egy lány és mit visz egy fiú tovább az anyjával való kapcsolatból, ha ez sérül mi lehet a következménye.

aztán megosztjuk majd véleményünket arról is, hogy mennyire egészséges (mentálisan) egy nyitott kapcsolat/házasság, hogy hogyan tud működni az a kapcsolat, ahol állandóan van egy harmadik, negyedik, … X-edik, avagy mire alapoznak a swinger-klubok. szabadságigény, szexuális kíváncsiság és teljesen természetes vagy nem? belefér-e egy egészséges kapcsolatba vagy éppen a kapcsolat problémáit kompenzálja?

nem leszek gonosz és nem jegyzem meg, hogy az ötlet azelőtt született mielőtt az  ”avitt” jelzőt ráaggatták volna a trillákra. de így van

Könyv: Kicsikről nagyoknak 1. (Park Kiadó, 2008)

A Kicsikről nagyoknak című könyvet (első kötet, kisgyermekkor) húsz-egynéhány éve írta Vekerdy Tamás, de állítása szerint ma sem írná meg jobban. A könyv segít a gyereknevelésben megtapasztalt buktatók felismerésében és rámutat arra, hogy ez az időszak is kiegyensúlyozottá és élménygazdaggá tehető. A könyv legfontosabb hatása, hogy oldja a szülői aggodalmat, mivel a szülő sokszor érzi magát úgy a gyerekek életében, mint elefánt a porcelánboltban. Vekerdy szemével azonban olyan egyszerű és kézenfekvő minden probléma megoldása. A könyv a játék fontos szerepe mellett érvel, hiszen ami egy külső szemlélőnek „csak” játék, az a gyerek számára egy kihagyhatatlan fázis, a fejlődéshez vezető „komoly” munka. Igazán hasznos olvasmány!

Cikk: Csapatban dolgozni jó (www.lelkititkaink.hu)

A csapat tagjai egy jól meghatározott cél érdekében dolgoznak, amely lehetőséget ad a személyes fejlődésre és a társas kapcsolatok javítására. A csapat nem csak mennyiségileg, de minőségileg is más, több, mint a tagjainak az egyszerű összege. A csoport ereje a szinergiában mutatkozik meg, vagyis két tényező együttese az ún. csoporthatás, amikor 2+2=5. Hogyan lehet ezt az erőforrást kiaknázni, mi szükséges a csapatmunka beindításához, hogyan kezelhetők a csapaton belüli konfliktusok- erre ad választ a cikk.

Film: Száll a kakukk fészkére (rendezte: Milos Forman, 1975)

A film Ken Kesey azonos című regénye alapján készült és öt Oscar díjat nyert ( legjobb film, legjobb rendezés, legjobb forgatókönyv, legjobb férfi főszereplő, legjobb női mellékszereplő kategóriákban). A főhős McMurphy börtönből került az elmegyógyintézetbe, amit eleinte jobbnak vél a börtönnél, ahol azonban nehezen viseli el, hogyan bánnak a többiekkel, hogy törik meg a betegek emberségét. Ő maga egy pillanatra sem alkuszik meg, háborút indít, amelyben rövid időre sikerül felrázni a vegetáló betegeket, még egy kollektív hajókirándulást is sikerül megszerveznie, ami után zárt osztályra csukják. Nem véletlenül nevezik a bele nem törődés bibliájának is a filmet, hiszen alapvető mondanivalója, hogy még a legreménytelenebb és legkiszolgáltatottabb helyzetben is érdemes lázadni. A film az antipszichiátriai irányzat egyik mérföldköve, amely szerint a pszichiátria nem tesz mást, mint bizonyos társadalmi problémákat medikalizál (gyógyszereket alkalmaz, kórképeket állít fel), devianciákat betegségnek bélyegez és társadalmi kontrollt gyakorol. Kihagyhatatlan!

a múlt adásunk ideje alatt példaként felmerült a bántalmazott nők tipikus viselkedése. erre egy hallgatónk megjegyezte smsben, hogy talán “el kellene gondolkodnunk azon, hogy mennyire igaz az amit a “bántalmazott” nők mondanak”. Annamáriával arra gondoltunk, hogy a szerdai műsorban ezt fogjuk tenni, elgondolkodunk mennyire igaz az, amit a bántalmazott nők mondanak, és miért teszik sokan idézőjelbe a bántalmazott jelzőt, azaz miért nem hisz a társadalom olyan sokszor az áldozatoknak.

a bántalmazás nagyon furcsa dinamikájáról is beszélgetni fogunk.

megpróbálok nem átcsúszni feministába, remélem sikerülni fog.

második témánk a “kacagás, kocogás, lazítás” témaköre, megvizsgáljuk mekkora stressz megszervezni a nyaralást.

ha van hozzáfűznivalótok, kérdésetek, élményetek, negatív vagy pozitív kritikátok, hozzászólásban kérlek írjátok le.

vagyis ezek lesznek a témáink, beszélgetni fogunk Csilla és Anna-Maria olvasóink-hallgatóink javaslatára arról hogy hogyan jutalmazzunk és büntessünk szülőként.  mivel indoklást nem írt Csilla ehhez a témajavaslatához, olyan kérdésekkel fogom bombázni Annamáriát, hogy mivel jutalmazzunk, hogyan büntessünk agressziómentesen, és hátha van Annának egy tuti módszere arra is, hogy mit csináljon a szülő ha elborítja az agyát az a bizonyos vörös köd (gy.k.: düh)

másik témánk a féltékenység. Anna-Maria nevű hallgatónk, olvasónk ezt írta indoklásként: “Indok- Tapasztalom , hogy sok hazassag kapcsolat kudarcba fullad a feltekenyseg miatt, a feltekenysegbol szarmazo vitakbol. Hallani sokszor , hogy az ember azt felt akit szeret , ha meg tulzottan feltekenykedik , szinte birtoklasba csap at. Megis hol a hatar?”

biztosan körbejárjuk a témát, bár szerintem az a hipotézis nem helyes miszerint aki szeret az félt.  vagyis félteni félthet, de a féltékenység talán már kicsit több-másabb. na de minden tisztázódik ma este 7tól a Pszichotrillákban:-)

Film: A legboldogabb lány a világon (2009, Radu Jude)

A film a hamis vágyakról, a pénz által keltett illúziókról, a fogyasztói társadalom csapdáiról szól. A rendezőt valós eset inspirálta, amelynek maga is szemtanúja volt. Egy serdülő román lány, Delia Frăţilă, a legboldogabb lány lehetne a világon, hiszen a gyümölcslé címkéinek beküldésével nyer egy autót egy sorsoláson. Ezt Bukarestben kell átvennie a családjával és cserében a cég reklámfilmjében is kell szerepelnie. Eleinte élvezi is a forgatás izgalmait, azt, hogy a figyelem középpontjába került. Nincs is más dolga, mint a nyereményautóban fél percig beszélni szerencsés helyzetéről és kortyolni az üdítőből. A problémák és bonyodalmak szaporodnak, az üdítő megkeseredik a főhős szájában. A szüleivel való vita fárasztja, akik egyre cifrább ötletekkel állnak elő, hogyan kellene a nyereményt felhasználni.

Cikk: Altatás a világ körül (www.mipszi.hu)

A gyerek éjszakai ébredési a szülők rémálma. A cikk arra koncentrál, hogy hogyan lehet megfelelő alvási szokásokat kialakítani gyerekkorban. Ugyanakkor ez a kérdés több ellentmondást is hordoz magában, mivel ami egy kisbaba számára „megfelelőnek” tűnik, „valójában egy kisebbség furcsa ideálja”. Több hagyományos kultúrában nem altatják, nem ringatják a babát, nem énekelnek neki, nem adnak rá pizsamát, csak hagyják elaludni, amikor álmos. Ha többet szeretnétek megtudni a kérdésről, olvassátok el a cikket!

Könyv: Abraham Maslow: A lét pszichológiája fele (2003, Ursus Libris)

Maslow a humanisztikus pszichológiai irányzatjeles képviselője, akinek a nevét leggyakrabban az emberi szükségletek hierarchiáját kifejező motivációs piramissal együtt emlegetik. Ez a könyve az önmegvalósítás, növekedés működését taglalja. „Ma már bizton állíthatjuk, hogy az emberben létezik egy hajlam vagy szükséglet arra, hogy olyan irányban növekedjen, amit általánosságban önmegvalósításként vagy lelki egészségként foglalhatunk össze. Ez azt jelenti, hogy van az emberben egy késztetés a személyisége egységesítésére, a spontán önkifejezésre, a teljes egyediség és identitás elérésére, arra, hogy lássa az igazságot és ne maradjon vak vele szemben, arra, hogy kreatív, jó, és sok minden más legyen. Vagyis az ember úgy épül fel, hogy az egyre teljesebb lét felé törekszik, ami nem más mint amit legtöbben jó értékeknek, derűs nyugalomnak, kedvességnek, bátorságnak, becsületességnek, szeretetnek, önzetlenségnek és jóságnak neveznének.” Olvassátok el feltétlenülJ