Könyv: Sonja Lyubomirsky: Hogyan legyünk boldogok? Életünk átalakításának útjai tudományos megközelítésben (2008, Ursus Libris)

A szerző a pozitív pszichológia irányzatának jelentős képviselője és 18 éve végez kutatásokat ezen a területen, vizsgálva hogyan érhetnek el az emberek erősebb boldogságérzést. Ez az az irányzat, amely a lélektanon belül nekem a legjobban tetszik, mivel elszakad a betegségektől és az élet negatív oldalától. A könyv nem ígér csodát, hanem konkrét és szakszerű, tudományosan megalapozott segítséget ad mindennapi stratégiák bemutatása révén. Nem egy segíts magadon típusú könyv, hanem egy olyan “lepárolt”, empirikus vizsgálatokra alapozott útmutató, amely irányadó lehet egy felelősebb létezés elérésében. Leszámol a boldogságmítoszokkal, bemutatja az életkörülmények hatásait, valamint konkrét gyakorlatokat is tartalmaz.

Film: Ha te nem lennél (2004, rendezteArnaud Desplechin)

A történet két párhuzamos szálon fut, amely a film közepén összekapcsolódik. A két főszereplő, Nora és Ismael valamikor egy párt alkotott, de különváltak útjaik. A film komikus és groteszk bonyodalmak sorozatát mutatja be, boncolgatva ezáltal az emberi kapcsolatok ambivalenciáját valamint a szülői felelősség kérdéskörét. Nora fia, Elias és Ismael megható beszélgetésének legetünk tanui a film zárójelenetében, amikor férfi elmagyarázza a gyereknek élet rejtelmeit. Ezért (is) érdemes megnézni…

Cikk: Siettetett gyerekek-a korai fejlesztésről (www.szuloklapja.hu)

Minden gyerek a saját egyéni módján növekszik és fejlődik és előfordul, hogy a késés a normál fejlődés változata. Ezek a gyerekek segítségre szorulnak abban, hogy képességeiket a lehető legteljesebben kibontakoztathassák, ide tartoznak a mozgásproblémával, megkésett beszédfejlődéssel, viselkedészavarral, alvásával vagy szobatisztaságával kapcsolatos gondok. A cikk nem ebben az értelemben bírálja a korai fejlesztést, hanem David Elkind gyerekszichológus fogalmát veszi alapul, aki szerint a gyerekek többször kerülnek olyan helyzetbe, ami nem felel meg életkori sajátosságaiknak. A gondozás és nevelés helyett ilyenkor a “fejlesztés” a fő irány, pedig a gyerekkor sajátosségait tiszteletben kellene tartani. Nem kell járni tanítani a kisgyereket pórázon, nem csak fejlesztő játékokkal játszódhat és nem kellene feladatlapokat oldjon az óvodában. A fejlődést nem lehet és kell gyorsítani, csupán egy szerető és elfogadó környezetet kell biztosítani, amelyben a gyerek spontánul fejlődik. Vajda Zsuzsanna pszichológus azzal a felhívással zárja a cikket, hogy a versenyben az győz, aki kimarad belőle.

van egy jó hírem, ezen a héten is lesz pszichotrillák:-)

Tünde javaslatára az öregedésről, az öregkorról fogunk beszélgetni, kicsit körbejárjuk milyen érzés mikor az ember először szembesül a szarkalábakkal a saját arcán vagy bármilyen más jellel, ami az öregség, öregedés visszavonhatatlan bizonyítéka.  és persze arról is beszélgetünk majd hogy milyen olyan helyzetek vannak, amelyek a generációs különbségeket kiemelik, és hogyan lehet ezeket konfliktusmentessé tenni.várjuk nem csak Tünde hozzászólását a kérdésekkel, hogy miről beszélgessünk még…

az örömről is beszélgetni fogunk, az örömforrásokról, arról hogy hogyan terermthetőek ezek meg, vagy hogyan fedezhetőek fel, és mit teszünk akkor ha hirtelen nem találjuk. a hogyan szokjunk vissza a kompenzálásról a valódi értékeke keresésére, élmények megélésére, milyen utat kell bejárni ehhez. egyáltalán mi az öröm?

ne felejtsétek el, hogy aki hozzászól az nyerhet, a Kulcslyuk könyvesbolt jóvoltából az alábbi könyv nyertese lehet:

szóval kéréseket, kérdéseket csak bátran.

Könyv: Alyss Thomas: 1001 fontos kérdés, amelyet fel kell tenned magadnak, hogy az élet neked dolgozzon (Illia & Co. Kiadó, 2008)

A pszichoterapeuta szerző számos kérdést tett fel önmagának, miközben panaszkodó pácienseit hallgatta. Hogyan rontják el az emberek az életüket és hogyan lehet nekik  abban segíteni, hogy ezt ne tegyék? Hogyan tudnának boldogak és elégedettek lenni? Melyek azok az akadályok, amelyek útunkban állnak az önmegvalósításunk során? A könyv célja, hogy azokon a válaszokon keresztül a legjobbat hozza ki belőled. Mindez bátorságot és kockázatvállalást is kíván, mivel az önismeret útján elindulni nem veszélytelen. Szembesülhetsz olyan dolgokkal, amelyek nem fognak tetszeni, amikor őszintén szembenézel magaddal. Ugyanakkor elemzeheted erőforrásaidat, céljaidat, értékeidet, kapcsolataidat, kommunikációdat is. Megéri tehát válaszolni!

Film: Coco avant Chanel (2009, rendezte Anne Fontaine)

Ő az a nő, aki a jelmezbálon önmagának öltözik. Szabad, öntörvényű, nonkonformista. A film a karriere felívelése előtti éveket követi, még mielőtt a divat nagyasszonya nem lett volna. A modern nő képe köszön vissza a filmvásznon, aki gyönyörű, határozott és erős. A nők irigyelték bátorságát, stílusérzékét. Coco tele van ellentmondásokkal: élt zárdában, gazdag férfi gésájaként és táncolt prostitáltakkal teli bárban. Ez a nő ugyanolyan erővel tud csillogni, mint a veszteségeket viselni. Példát lehet róla venni sok tekintetben. A Chanel 5 parfüm reklámját is a film rendezője rendezte és ugyanez a színésznő, az Amelie-ként ismert Audrey Tatou játsza. Nézzétek meg feltétlenül!

Cikk: A hírhedt Stanfordi börtönkísérletről (http://pszichoblog.blogter.hu)

Zimbardo ebbe a kísérletében azt kutatta, hogy milyen hatással vannak a felvett társadalmi szerepek a viselkedésre. Ehhez egy makettbörtönt rendezett be az egyetem pszichológia tanszékének alagsorában, amelyben 24 résztvevő vett részt. Pénzfeldobással döntötte el, hogy a többségükben fehér bőrű, középosztálybeli diákok közül ki játssza a börtönőr és ki a rab szerepét, ő maga a börtönigazgató szerepét töltötte be. Megfigyelte, hogy az őrök a hatalmi helyzetből adódó szerepüket miként fogják kialakítani, hogyan teremtik meg a fegyelmen alapuló börtöntársadalmat, a raboknál pedig azt, hogy miként reagálnak majd a szabadságvesztés, a bezártság, a jogfosztás nyomasztó élményére. A kegyetlenkedések miatt a pszichológus hat nap után kénytelen volt véget vetni a kéthetesre tervezett kísérletnek. Erich Fromm A rombolás anatómiája című művében éles kritikával illeti a kísérletet. A részleteket olvashatjátok a cikkben! (P.S. Én találkoztam Zimbardoval, az idén nyáron Osloban, az Európai Pszichológus Kongresszuson. Nagyon humoros, önkritikus, jó fej pszichológus:)

közkívánatra itt is elérhető a bakiparádé, amit a tavalyi trillákból ollóztunk össze.

íme:  pszichotrillák-bakiparádé

ne felejtsétek el, hogy blogos játékunk még tart, vagyis a hozzászólók között minden műsor elején kisorsolunk egy szerencsés nyertest, aki most pl a fentebb látható könyv és egy 5%os vásárlási utalvány boldog tulajdonosa lehet.

a könyvet és a vásárlási utalványt a Kulcslyuk -könyvesbolt jóvoltából sorsolhatjuk ki.

Könyv: Mitch Alboom: Még egy nap (Könyvfakasztó Kiadó, 2006)

A Keddi beszélgetések az életről és halálról és az Öten a menyorzságban című  könyvek szerzője ismét könnyeket csal a szemünkbe ezzel a művével. A könyv azt boncolgatja, hogyha lenne esélyed még egyszer visszamenni az időben és helyrehozni mindent, amit elrontottál, meg tudnád-e tenni és ha igen, akkor meg tudnál birkózni ennek következményeivel? Ha elvesztettünk egy családtagot, sokszor felmerülhet bennünk az a gondolat, hogy nem szeretnénk mást, csak még egy napot, ahol az elvesztegetett idő bepótolható és a hibák kijavíthatók. Lehet, hogy ezt a napot bármikor el lehet kezdeni és az új év alkalmat ad arra, hogy rendezzük a viszonyunkat azokkal az emberekkel, akiket szeretünk. A történet egy családról szól, az anya-gyerek kapcsolat minden rejtelméről, azokról a történetekről, amikor a fiú cserbenhagyja az anyját és amikor az anyja kiállt érte. Minden történet mögött ott van az anyánké is, mert az övével kezdődik a mienk is. És minden családtörténet egy szellemtörténet is egyben, mivel „jobblétre szenderült szeretteink még sokáig ott ülnek az asztalunknál.” Megéri elolvasni…

Film: A napfény íze (1999, rendezte Szabó István)

Az egyik kedvenc filmem a sors és önismeret bonyolult kapcsolatát, az önazonosság keresésének történetét tárja elénk egy magyar zsidó család életeseményein keresztül. A három generáció leszármazottjai mindannyiunk életében aktuális kérdésekre keresik a választ: elmenekülhetek a saját sorsom elöl, befolyásolhatom-e egyáltalán ennek alakulását? És ha igen, akkor hogyan? Ki vagyok én? Megéri-e egy jobb élet ígeretéért elvágni a gyökereimket? Az alkalmazkodás kényszere egy hatalmas mozgatóerő lehet a kisebbséghez tartozók esetében és a film története megannyi helyszínen aktuális lehet.

Cikk: Legyen saját életfilozófiád! (www.hazipatika.com)

A lelki egészségünk nagymértékben függ attól az összhangtól, ami aközött van, amilyenek valóban vagyunk és amilyennek látni szeretnénk magunkat. Az életfilozófia a bennünket mozgató célokról és értékekről szól, azemberi jellem megalapozását jelentő világszemlélet. A cikk segít abban, hogyan tudjunk magunknak saját életfilozófiát kialakítani.

A két farkas indián történet is hasonló életfilozófiát takar:

Egy este az öreg cherokee indián mesélni kezdett az unokájának arról a csatáról, ami minden emberben zajlik. Azt mondta: Fiam, a csata két farkas között zajlik, akik mindannyiunkban ott lakoznak. Egyikük a Rossz. – A düh, irigység, féltékenység, sajnálat, szánalom, kapzsiság, erőszak, önsajnálat, bűntudat, harag, kisebbrendűség, hazugság, hamis büszkeség, felsőbbrendűség és az ego. Másikuk a Jó. – Az öröm, béke, szeretet, remény, nyugalom, alázat, kedvesség, jóindulat, empátia, nagylelkűség, igazság, együttérzés és a hit. Az unoka elgondolkozott egy pillanatra, majd megkérdezte nagyapját: És melyik farkas győz? Az öreg indián mosolyogva válaszolt: Az, amelyiket eteted.