Futótűzként terjedt el, és szinte senkinek nem okozott meglepetést az, hogy Brüsszel szerint Románia továbbra is korrupt, vagyis továbbra sem tesz komoly lépéseket a korrupció elleni küzdelemben. Az Európai Bizottság múlt héten közzétett jelentése alapján, bár ténylegesen akadozik az igazságügyi reform, meglepő módon a korrupció területén viszonylag jól állunk. És most pozitív értelemben. Ugyanis eredményes a Korrupcióellenes Ügyészség munkája.

Na, de azért van még  mit tenni. A román igazságszolgáltatás nem átlátható, és nem hatékony- hívja fel a figyelmet az EB. És személyzethiánnyal is küszködünk, vagyis kevés a bíró, és kevés az ügyész. A jelentés szerint az ügyek kimenetele lassú és átláthatatlan, de nehézkes a legfelsőbb bírósághoz való fellebbezés is.

Szakértők szerint a legnagyobb előrelépést az jelentené most, hogyha sikerülne minél hamarabb elfogadni és gyakorlatba ültetnie az országnak a már kidolgozott polgárjogi valamint büntetőjogi törvénykönyveket.

Ettől jobb lesz vagy rosszabb a román igazságszolgáltatás? Ezt  mindenki eldöntheti majd a bírósági folyosón szerzett tapasztalatok alapján. De fél év múlva esedékes az újabb uniós jelentés, abból is kiderül majd.

Köszönjük a válaszokat:) Sajnos, a márciusi játéknak már vége, a pénteki Arcvonalban már ki is derült a nyertes személye. De sebaj, mert áprilisban is lehet velünk játszani.
A következő játékunk április 2.-án indul, és a “bolondos hónap” utolsó péntekén zárul. Hogy milyen kérdésre kell majd válaszolni? Hamarosan jönnek a részletek…

Románia a Drakula földje, a tolvajok hazája vagy a korrupció melegágya. Így jelenünk meg a nemzetközi sajtóban.
Két hete például Franciaországban románellenes feliratokat tettek ki a vonatokban. Arra figyelmeztetve az utasokat, hogy vigyázzanak a poggyászaikra, mert igen sok a román tolvaj. És lehet, hogy még ennél is durvább, hogy a koppenhágai rendőrfőnök azt nyilatkozta, hogy a románok gátlástalanok és elsőrendű gyilkosok. Akár 15 euróért is képesek ölni. Így persze nem meglepő, hogy a dánok igen rossz véleménnyel vannak Romániáról, hiszen a rendőrfőnök diszkriminatív szavai címlapon szerepeltek a dán sajtóban.
Mit tehetünk ezek ellen, mit tesznek a hatóságok az ilyen országimázs rombolás ellen? Vagy egyáltalán van országimázs, amit lehet rombolni?
Elviekben van országimázs, tehát van logó, himnusz, reklámfilm, meg minden ami gyakorlatilag kell……”Romania the land of choice”, azaz Románia a lehetőségek országa. Erre épül az ország képe! Merthogy még épül, ami most van az csak egy kezdet, még dolgoznak egy jobb arculaton.
Ahogy Spanyolország a napfény, Magyarország a gulyás országa, milyen ország lehetne Románia? Milyen alapvető hazai sajátosságra lehetne felépíteni az országmárkát? Megtudhatjátok közéleti műsorunkból!

A sort még lehet folytatni a világ ismert zarándokhelyeiről, hiszen rengeteg szent hely, kegyhely és zarándokút van. A zarándoklat ugyanis minden valláshoz hozzátartozik.

Az iszlám szerint minden muzulmánnak legalább egyszer el kell utaznia Mekkába. A hindu zarándokok rendszeresen utaznak azért, hogy megfürödjenek a Gangeszben. A buddhisták zarándoklata az az út, amely az indiai és nepáli szent helyeket foglalja magába. A zsidók legfontosabb zarándokhelye a jeruzsálemi Siratófal.

Talán a legismertebb zarándokhely a Szentföld, mely három vallás, az iszlám, a zsidó és a kereszténység számára is a legfontosabb szent helyek egyike.

Ennek ellenére a leglátogatottabb vallási úti cél a Tokioban található Sensoji templom, ugyanis évente mintegy 30 millióan keresik fel. A látogatók számát tekintve egy 20-as listát állítottak össze a világ ismert vallási helyeiről. A második a guadalupei Szűzanya ikon, mely Mexikó vallási és nemzeti szimbóluma, és évi 20 millió látogatót vonz.

A listán szereplő európai helyszínek Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában, valamint Franciaországban és Lengyelországban vannak. A keresztény világ legjelentősebb európai zarándokútjai Rómába, Vatikánba, illetve Santiago de Compostelába vezetnek.

Ebbe a spanyol városkába vezet a legismertebb európai zarándokút, az El Camino, mely a világ leghosszabb gyalogos zarándoklata. Ezt döntené meg a Közép-Kelet Európába tervezett Mária út. Ez ugyanis 1400 kilométeres lesz, és mintegy 60 nap alatt lehet megtenni a távot az ausztriai Mariazelltől Magyarországon keresztül Csíksomlyóig.

Csíksomlyó a magyarok legfontosabb zarándokhelye, Pünkösdkor több százezer zarándok és turista látogat el a kegyhelyre. Ezért,  ahogy az El Camino is már a Világörökség része, talán Csíksomlyó is felkerülhet az UNESCO listájára. A kezdeményezés már megvan Kelemen Hunor kulturális miniszter részéről.

Kultúrturista vagy útkereső a mai zarándok? Cél a lelki béke megszerzése vagy a kaland? Változó a motiváció, de a zarándokok többsége egyetért abban, hogy a zarándoklás felejthetetlen élményt nyújt. Ki lehet próbálni.

Márciusban is könyvcsomagot nyerhettek, amit Láng Zsolt, a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője válogatott.

Albert Camus: Közöny
Poggio Bracciolini: Elméncségek
Aldoux Huxley: Szép új világ
Thomas Bernhard: Az olasz férfi
Stanislaw Lem: Sex wars
Vladimir Kaminer: Multikulti
Günter Grass: A patkánynő
Radoslav Petkovic: Az ember, aki álmában ölt
Julia Otxoa: Különös küldemény
James Joyce: A macska és az ördög
Jan Mc Ewan: Geometria
Franz Kafka: Naplók

Ha tulajdonosa szeretnél lenni a rendkívüli könyvcsomagnak, csupán egy kérdésre kell válaszolnod a komment részben, éspedig: Szerinted melyik a legszófukarabb, és melyik a legbőbeszédűbb remekmű?

“Végül is ketten maradnak, Isten és a bor.” – írja Hamvas Béla.
Mit is jelent a bor Európának? Szinte a legtöbbet, mondhatnánk elsőre, hiszen az Európai Unió a világ legnagyobb bortermelője, borfogyasztója, bor exportőre és importőre.
Az unió bor-nagyhatalmai: Franciaország, Spanyolország, Portugália és Olaszország, de az első 10-ben benne van Románia és Magyarország is.
A Romániában előállított borok nagy része fehér, illetve félédes vagy félszáraz. A legkeresettebb román nemesborok a Murfatlar, a Cotnari, a Jidvei valamint a Vincon Vrancea borok.
Hogy mennyi bort és milyent fogyasztunk, azt 2 dolog befolyásolja igazán – egyrészt az alkohol-ellenes kampányok, másrészt az általános gazdasági válság.
Az alkohol-ellenes kampányok hatása főként a bor reklámozásában érződik, hiszen ezek a kampányok szinte lehetetlenné tették az ágazat marketingjét.
Viszont, ha az alkoholfogyasztással kapcsolatos számokat nézzük, akkor ezek az alkohol ellenes kampányok joggal indultak, mivel nem csak nagy termelők, de nagy fogyasztók is európaiak. Évente egy európai átlag 11 liter tiszta szesznyi alkoholt fogyaszt, azaz a világátlag kétszeresét. És jó tudni, hogy Európában több mint tízezer ember hal meg évente ittas vezetés miatt, és az évi halálesetek közül mintegy 200 ezer kapcsolatos az alkohollal. Az alkoholisták száma egyébként meghaladja a 23 milliót. Mindezek megfékezésére az Egészségügyi Világszervezet egy új globális stratégiát dolgozott ki a nemzeti kormányoknak, amelyben kiemelten szerepel az ittas vezetés visszaszorítása, az alkoholos italok árusításának szigorítása, és betiltanák az „egyet fizet, kettőt kap” kampányokat is.
Ez a stratégia nem kötelező, csak egy ajánlás, így kérdéses, hogy ki fogja gyakorlatba ültetni, hiszen az alkohol kereskedelem mögött nagy gazdasági érdek is húzódik.