A világproletár!
László Noémi költőnő tetszését tehát, a világproletár bejegyzése nyerte el, így ő kapja meg a januári könyvcsomagot (a részletekkel emailban jelentkezünk).
A költőnő elárulta, hogy 2,5 éves kislánya is besegített a győztes kiválasztásában.
Köszönjük a hozzászólásokat!
Március elsejétől újabb könyvcsomagot nyerhettek, a részletek kiderülnek hétfőn.

A legkeményebb ellenzék lesz? Négy év múlva a legerősebb romániai párttá válhat? Ezek a kérdések vetődtek fel Victor Ponta hétvégi győzelmét követően.

A 38 éves politikus Románia legfiatalabb pártvezére lett.

Ponta győzelmét Adrian Năstase és Ion Iliescu támogatásának köszönheti. Többen úgy tartják, hogy a két régi szociáldemokrata motoros támogatása mellett még nagyot nyomott a latba, hogy Ponta felesége az európai parlamenti képviselő Daciana Sârbu, így maga mögött tudhatja Ilie Sârbu jelentős szociáldemokrata politikust is.

Ilyen háttérrel, többen úgy tartják, hogy Victor Ponta csak egy báb, a régi szociáldemokrata motorosok irányítják, így nem számíthatunk átfogó pártreformra.

Ha reformra nem is, de kemény ellenzékre biztos, hogy számíthatunk a szociáldemokraták részéről.

Nagy Katalin cárnő, Mária Terézia és Stuart Anna. Ők a  18. század női politikusai. A Vaslady, Margaret Thatcher, a 20. század legismertebb női politikusa, irigylésre méltó politikai karriert futott be: tizenegy évig töltötte be Nagy Britannia miniszterelnöki tisztségét.

Julija Timosenko Ukrajna első miniszterelnöknője elnöki babérokra tört, de veszített vasárnap az elnökválasztásokon, így nem ő lett az első ukrán elnöknő. Angela Merkel az első nő a német Tanácsköztársaság élén. Romániában elvétve akad egy-két miniszterasszony (például Elena Udrea) és a Képviselőház elnöke is nő (Roberta Anastase), de hazánkban soha nem volt sem miniszterelnöknő,  sem női elnök. Tehát még mindig kevesebb a női politikus, mint a férfi.  Ez derül ki a legújabb Európai uniós felmérésből is: még mindig kevesebb a nő a politikai és gazdasági döntéshozói pozíciókban. Vagyis kevés a női politikus és kevés a női gazdasági vezető az Unióban.

De mi még így is sokkal jobban állunk, mint egyes iszlám államokban a nők.

Milyen női politikust ismertek? És mi a véleményetek róla? Tényleg fehér hollók vagy már ők is feketék?

Ebben a hónapban László Noémi költőnő dönti el, hogy ki vihet haza egy igazán nélkülözhetetlen könyvcsomagot:

1. Elias Canetti: Káprázat
2. José Saramago : Kicsi emlékek
3. Bohumil Hrabal: Gyöngéd barbárok
4. Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd avagy a gyermekek keresztes hadjárata
5. J.P. Wodehouse: A rút rendőr románca
6. Catherine Salles: Hétköznapi élet a római császárok korában
7. Friedrich Nietzsche: A tragédia születése avagy görögség és pesszimizmus
8. Csorba F. László: Leonardo da Vinci válogatott írásai
9. Paolo Santarcangeli: A labirintusok könyve
10. Timothy Brook: Vermeer kalapja
11. Mircea Eliade: Mítoszok, álmok és misztériumok
12. André Dominé – Joachim Römer – Michael Ditter: Kulinária – Európai konyhaművészet

Vagy akár többen is nyerhetnek, mint januárban.

Ehhez nem kell emelt díjas sms-t küldeni, se  telefonálni vagy elővenni a  hitelkártyát. Csak egy egyszerű kérdésre kell válaszolni a komment részben. A kérdés így hangzik: Mit mondana Svejk miután megnézne egy dán dogma filmet?

Egyre több az euroszkeptikus, azaz, aki nem ért egyet az európai integrációval, szerintük az Európai Unió csak egy gazdasági – politikai szövetség.

A tavalyi Eurobarométer felmérések szerint az EU állampolgárainak több mint fele támogatta az Uniót és ez csupán 1%-al kevesebb, mint 2008-ban. De az, hogy valaki támogatja-e az Uniót, vagy sem, az még egyáltalán nem jelenti azt, hogy van egy egységes európai identitás. Az európai identitáskrízis akkut problémája marad az Uniónak. A pro-uniósok is tisztában vannak azzal, hogy a nemzeti hovatartozás érzése még mindig a legerősebb mozgatórugó az egyén életében. A sikeres integrációhoz tehát elengedhetetlenül fontos, hogy minden EU-állampolgár büszke európainak érezze magát.

Így az a kérdés, hogy miszerint dől el, ki európai és ki nem? Hol vannak Európa határai?

Először az európai fogalmat 1623-ban használták. Aztán Napóleon gondolta úgy, hogy ami jó Franciaországnak, az jó egész Európának. A 19. században többen is gondolkodtak egy Európai Egyesült Államok létrehozásában, de végül csak a II. Világháború végén ültették gyakorlatba az európai együttműködést.

A régebb oly kényelmesen elfogadott tény, miszerint az Urál képezi Európa keleti határát, mára már sokszorosan megdőlt, hiszen kutatók állítják, hogy az Urál sem földrajzilag, sem történelmileg, sem kultúra szempontjából nem jelent valódi határt Európa és Ázsia között.

Erre a tisztázatlanságra érdekes példa az egyik leghíresebb Európa-térkép, amely a 16. században került forgalomba a Habsburg Birodalomban. Készítője a bazeli Sebastian Munster. Ez a világ egyik legritkább térképe, és jelenleg kb. 1500 dollárt ér.

A női alak maga Európát jelképezi, a királynőt. Koronája és feje Hispániát, azaz a mai Spanyolországot jelenti, a mellkasa Galliát, azaz Franciaországot. A mellén Németország, jobb karján Olaszország, jobb kezében az almával Sicilia található, ami egyben a hatalom jelképe is.

A hölgy bal karja Dánia, benne a jogar, aminek végén a kis zászló Anglia. Csehország pont a köldökénél helyezkedik el, Európa középpontját jelezve.

Ungaria, azaz a mai Magyarország és Sclavonia, a déli szláv népek földje, a jobb csípő környékén. A bal csípőjén látható Vandália, amely valószínűleg a szláv népek gyűjtőneve volt. Skandinávia feltűnik a jogar mellett, de nincs köze a nőhöz, mint ahogyan Ázsiának sem.

De igazából a királynő ruhája érdekes, mivel szoknyáján több ország és népcsoport is el van helyezve, de nincs pontos helyük, nincsenek határaik.

Térképkutatók szerint ez a női ábrázolás az egyik legszemléletesebb példája annak, hogy évszázadokon keresztül a mostanság Kelet-Európának becézett része a kontinensnek egyáltalán nem volt komolyan véve, és nem volt ismérve.

Mindenképpen írjatok, ha ennél érdekesebb térképet is ismertek. Minket érdekel, hogy hol van Románia azon a térképen. Titeket?