Erről a következő hetekben fognak tárgyalni a kormánypártok. Egyelőre a hivatalos ügyintézésnél csak azokon a településeken lehet használni a kisebbségi nyelveket, ahol a kisebbség aránya meghaladja a lakosság 20 százalékát. Frunda György szenátor viszont ennek a törvénynek a módosítását kezdeményezte az ősszel. Eszerint például egy marosvásárhelyi magyar akkor is az anyanyelvén intézhetné a hivatalos ügyeit, ha Marosvásárhelyen ez a kisebbség csak a 15 százalékát tenné ki a lakosságnak. Most azonban azokon a településeken sem alkalmazzák a nyelvhasználati törvényt, ahol olyan nagy számban él kisebbség, mint Marosvásárhelyen.

„A nyilvános szférában néhány intézményben jelenik csak meg a város szinte felének a nyelve, és a hivatalokban szinte egyáltalán nem használható a magyar nyelv, még a szóbeli kommunikáció szintjén sem. Magyar nyelven írott kérvényeket nagyon sok intézménynél nem iktatnak, sok esetben udvariatlanul és durván bánnak a magyarul megszólaló adófizetővel.”

– mondta el az Erdély FM-nek Batizán Emese, a Civil Elkötelezettség Mozgalom munkatársa. A civil szervezet folyamatosan ellenőrzi a közintézményeket, hogy  alkalmazzák-e  a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó törvényt. A jogszabály alkalmazásában ugyanis alig volt előrelépés az elmúlt években. Ezt Frunda György RMDSZ-es szenátor is elismeri.

"2008 novemberében Borbély Lászlóval együtt több intézményt is meglátogattunk, akkor mindenhol ígéretet kaptunk, hogy a törvényt alkalmazni fogják. Benyújtottunk egy kérést is a prefektúshoz, a prefektus kötelessége, hogy a törvényesség betartását felülvizsgálja. Azóta sincs eredmény úgyhogy azt hiszem, nekünk is lépnünk kell ebben az ügyben."

A Civil Elkötelezettség Mozgalom szerint akkor lehetne hatékonyabban alkalmazni  a nyelvtörvényt, ha egy nagyméretű tájékoztató kampányt tartanának arról, hogy a közintézményekben is használhatjuk az anyanyelvünket. Ezt ugyanis nem tudja a lakosság nagy része.